-Na, mehetünk?-kérdezte Krisztián, mikor megérkeztünk.
-Aha. És boccs az előbbiért!-mondtam.
-Semmi baj! Nem a ti hibátok!...de mostmár engedjétek el egymás kezét!-mondta.
-Okés. A partin találkozunk!-adtam Tomnak egy csókot, aztán kiléptünk az utcára és beültünk a limónkba.
Mikor kiszálltunk egy szponzorfeliratos kartonfal előtt kellett elmenni, ahol mindenkit lefotóztak. A TH megvárta, hogy mi elérjünk az ajtóhoz és csak utána indultak befelé ők is. Kb. 5 perc késéssel érkeztek meg utánunk és Tom rögtön elkezdett keresni. Mikor megtalált, odajött hozzánk és leült mellénk.
-Itt van a két koktél!-jött vissza mindkét kezében egy-egy Mojitoval Lilla az asztalunkhoz.
-Ó kössz, Lilla! Hoztál nekem is?-viccelődött Tom.
-Nagyon vicces vagy, Kaulitz!-oltotta le Lilla.-Dávid hol van?-fordult hozzám.
-Nem tudom.-hazudtam. Láttam, mikor az előbb egy szőke plasztikcicával elment valamerre.
-Krisztián! Téged kérdezlek, mert David ellenzi ezt az egész dolgot. Mennyire viselkedhetünk természetesen?-kérdezte Tom.
-Viselkedjetek nyugodtan természetesen! De ne csókolózzatok és néha táncoljatok mással is!-válaszolt. Látszott rajta, hogy ő ezt már előrre kitervelte. Tudta, hogy mekkora az a probléma, amit még meg tud magyarázni és, ami még nekünk is jó. Megittam az alkoholmentes mojitom és indultunk a tánctérre. Szorosan hozzásimultam és úgy táncoltunk. Igazából, ha nem lennék híres, úgy néztünk volna ki, mint ,mikor azokkal a kis rib*ncokkal táncol. A nyakába kapaszkodtam és belefúrtam arcom a nyakába. Magához ölelt és azon kaptuk magunkat, hogy egy pörgős szám alatt lassúzunk.
-Ebből baj lesz!-szólalt meg a hátunk mögött Bill, aki Lillával jött oda mögénk táncolni. Szétváltunk kényszeredetten és kevesebb kontaktussal táncoltunk.
-Lépjünk le!-súgta a fülembe.
-Most nem tehetem! A bátyámat ismerve kb. 3-4 perc és lejön egy platinaszőke plázacicával fentről.-súgtam vissza Tomnak.
-És? Meg kell vígasztalnod a bátyád? Vagy a csajt? Vagy miért ilyen fontos ez?-értetlenkedett.
-Lilla szerelmes Dávidba!-világosítottam fel. -Forduljunk! Most jött le a csaj és Dávid.-takartuk el őket Lilla elől. Láttam, amikor a csaj durcás képpel elmegy az egyik irányba, Dávid meg jön felénk.
-Császtok!-állt be közénk 5.-nek.-Ez jó volt!-nevetett.
-Mert? Hol voltál?-kérdezte mit sem sejtően Lilla.
-Ööö...hát...öö...-makogott.
-Ugye nem?!-lábadt könnybe barátnőm szeme.
-Nézd, Lilla! Sajnálom! Tudod, hogy milyen vagyok! Vagy ha azt nem, akkor azt igen, hogy Tom milyen!-próbált magyarázkodni, de ez Lillát hidegen hagyta. Pofon vágta a bátyámat és elrohant.
-Utána megyek!-mondtam Tomnak és Lilla után rohantam.
-Lilla!-mentem be utána a wc-be.
-Olyan hülye vagyok!-zokogta tenyerébe. Magamhoz öleltem és simogattam boglyas haját.
-Dehogy vagy hülye! Miért lennél hülye? Mert beleszerettél?-kérdeztem.
-Nem! Azért mert két nappal ezelőtt lefeküdtem vele. Utána meg összejöttünk és most megcsalt!-zokogott.
-Micsodaaaa?!-kiáltottam fel.-És én erről miért nem tudok?-kérdeztem felháborodva.
-Mert féltem a reakciódtól! Meg tudsz bocsájtani?-szipogta.
-Persze! Gyere, igazítsuk meg a sminked és menjünk vissza!-nyugtattam meg és elkezdtem helyrehozni a sminkjét. Mikor ezzel végeztünk kiléptünk és műmosollyal mentünk vissza az asztalhoz.
-Lilla!-szólt neki bátyám.
-Ne figyelj oda rá! Flörtölj, szemezz, de őt szard le!-súgtam barátnőmnek.
-Okés.-súgta vissza.-Dávid! Hol van a Tokio Hotel? Megígértem Billnek, hogy elmesélek neki valamit.-kérdezte bátyámat.
-A VIP szektorban.-mutatott oda egy ezüst szallagokkal kirakott boltívre. Mi pedig elmentünk.
-Sziasztok!-köszöntünk nekik.
-Sziasztok! Csüccs ide!-köszönt Tom, miközben az ölébe húzott.
-Tom!-szóltam rá emlékeztetve Krisztián javaslatára.
-Nyugi! Az a két benga biztonsági őr azért van, hogy ne legyen semmi probléma.-simított végig az arcomon és adott egy puszit.-Kapok egyet én is?-kérdezte.
-Aaaha!-vigyorogtam kajánul és adtam neki egy szájrapuszit.
-Nézd már, milyen jól el vannak!-intett fejével Bill és Lilla felé.
-Lilla megjátsza magát. Dávidot szereti...sajnos!-sóhajtottam.-De mi volt az, hogy ha Lilla nem ismeri Dávidot, akkor téged biztos?-kérdeztem tőle.
-Ne beszéljünk erről!-ráncolta a homlokát.
-De! Beszéljünk róla!-erősködtem.
-Ugyan olyan életet éltem, vagy még olyanabbat, mint Dávid kb. 2 nappal ezelőttig!-vallotta be.
-Csak erről van szó? Ezt nekem is említette Dávid.-könnyebbültem meg.-Mikor indultok haza?-kérdeztem.
-Reggel 6-kor.-sóhajtott.-Lépjünk le!-puszilt meg. Ránéztem az órámra:00.08.
-Oké. Hova menjünk? A hotelbe?-kérdeztem tőle puszkat adva neki.
-Aha. Hozzám!-csókolt meg.-Na, fiúk, lányok! Mi elmentünk! Jó éjszakát!-köszönt el.
-Sziasztok! Jó éjszakát!-köszöntem én is.
-Jó éjszakát!-köszöntek vissza. Elengedtük egymás kezét és kiléptünk a VIP szektorból.
-Mi visszavonulót fújunk!-mondtam az asztalunknál ülö bátyámnak.
-Okés. Jó éjszakát!-köszönt el, de én nem viszonoztam. Egymás mellett mentünk Tommal és hívtunk egy taxit. 20 perc alatt a hotelnél is voltunk és nagyon gyorsan felértünk Tom lakosztályába. Gyorsan letusoltunk és ágyba bújtunk. Miután együtt voltunk még utoljára elaludtunk. Oldalra fordultam, ő magához ölelt és gyorsan elszenderedtünk.
-Jó reggelt!-jött be a szobába 5-kor David Jost, a fiúk menedzsere.-Keljetek, mert mi egy óra múlva indulunk!-ugráltatott minket.
-Jól van! Fent vagyunk!-mondta Tom és kinyitotta a szemét.-Menj ki! Egy óra múlva lent vagyok.-zárta rövidre a beszélgetést Tom. David inkább kiment, nem akart reggel összeveszni Tommal.
-Gyere, tusoljunk!-mondta Tom és elvonultunk tusolni. Áldottam az eszem, hogy tegnap hoztam magammal cuccot, ami felvegyek, így egy óra alatt elkészültem. A sminkelést nem vittem túlzásba és a hajammal se csináltam semmit. Kézenfogva lementünk a hallba, kikísértem a fiúkat a turnébuszhoz, ott érzelmes búcsút vettünk, aztán felszállt a buszra és elhajtottak. Hirtelen nagyon üresnek éreztem magam. Folyton velem volt, minden pillanatban, most meg...haza ment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése