-Meg tudsz bocsájtani?
Reggel arra ébredtem, hogy Krisztián hív.
-Jó reggelt, gyönyörűség!-szólt bele, mikor felvettem.
-Good morning! Guten Morgen! Jó reggelt! Mindegyiknek ugyan az a jelentése: Utállak, amiért ilyen korán keltessz mindig!-nevettem el mondandóm végét.
-Örülj neki, hogy téged telefonon ébresztelek! A többiek tegnap hajnali 3-ig piáltak Billel, Georggal és Gustavval!-nevetett.-Jösz megnézni őket, hogy ők mit kapnak?-kérdezte.
-Várj meg!-mondtam.
-Dávid lakosztálya előtt találkozunk!-nevetett. Gyorsan magamra kaptam a köntösöm, felvettem a mamuszom és felmentem a bátyám lakosztályához.
-Jó reggelt!-köszönt a hátam mögötti ajtón kilépve Bill.
-Jó reggelt!-köszöntem neki vigyorogva.
-Hú de örülsz valaminek!-nevetett.
-Még szép! Mindjárt röhöghetek egy jót a bátyámon ráadásul délután végleg megszabadulok Ádámtól!-mondtam.
-Hogyhogy?-kérdezte.
-Szakítok vele...sokezredjére, de most nem fogom meggondolni magam. Sokkal jobban érzem magam, ha ő nincs velem.-mondtam aztán elköszöntem, mert megérkezett Krisztián. Bementünk Dávidhoz és, míg Krisztián nyakonöntötte egy pohár hideg vízzel én széthúztam a függönyt.
-Basszátok meg!-káromkodott.
-Neked is jó reggelt!-másztam be mellé az ágyba. Felemelte a karját és hagyta, hogy odabújjak hozzá.
-Jó reggelt hugi!-adott egy puszit, majd a szemét is kinyitotta.-Mizu? Lilla megérkezett este?-tudatta velem, hogy magához tért.
-Megérkezett. Kelj fel!-rángattam a karját.
-Mert?-kérdezte.
-Mert csak!-mondtam és végre kirángattam.
-Na jó. Összeszedem magam és másfél óra múlva lent találkozunk az ebédlőben. Rendben?-ajánlotta.
-Perfecto!-mondtam és kiléptem. Lementem egy szintet és bementem a lakosztályomba elkészülni. Nagyon jó volt az idő úgyhogy kedvenc stílusomnak a Vintage-nak hódoltam egy fehér csipkével bevont ruhával és a hozzá tartozó kiegészítőkkel. Megcsináltam a hajam, a sminkem és épp bekopogtam volna Lillához, mikor "teljes harci díszben" kinyitotta az ajtót.
-Jó reggelt!-köszöntünk egyszerre.
-Milyen jó illatod van!-dícsérte meg új Chanel parfümöm, amit tőle kaptam...és amiből van neki is egy.
-Köszi szépen! Te se hervadozol!-nevettem majd összekulcsoltuk ujjainkat és egymásba karolva lementünk az étterembe, ahol már vártak minket a többiek.
-Miért nem mondtad, hogy Dávid jobb pasi mint, amilyen volt?-súgta oda nekem.
-Mert a bátyám és az életvitele nem változott!-próbáltam kizökkenteni a bátyámról való fantáziálgatásból.
-Jó reggelt!-köszöntünk a fiúknak.
-Ciao!-mondta egyszerre Jet és Máté.
-Sziasztok!-köszönt Dávid is.-Csüccs le!-húzódott arrébb a körkanapén, hogy le tudjunk ülni.
-Ott a TH!-szólalt meg Jet és integetett nekik. A fiúk viszonozták és elindultak mind a négyen felénk. Odafordítottak 4 széket és leültek hozzánk.
-Jó reggelt!-köszöntek. Lilla majdnem elájult. Ha van valaki ,akit jobban imád a bátyámnál ,akkor az Bill. Tomra néztem, hogy felmérjem kártékony hatásaim. Táskásak voltak a szemei és folyton ásítozott. Látszott rajta, hogy nem sokat aludt.
-Jó reggelt nektek is!-viszonoztuk köszöntésük, ki angolul, ki németül.
-Ti még nem ismeritek a legjobb barátnőm, Lillát.-mutattam be a fiúknak.
-Szia Lilla! Én Bill vagyok.-nyújtott neki kezet Bill.
-Igen, tudooom!-pirult el majd bemutatkozott egyenként az összes srácnak.-Lilla Győri.-fogott az összessel kezet.
-Ha már a csajoknál tartunk...-kezdett bele Georg.-Milyen volt a tegnapi, akihez annyira siettél Tom?-szegezte a kérdést Tomnak.
-Jobbra számítottam a csaj kinézetéből fakadóan. Egy erős közepest adok neki.-mondta és közben szúrós szemekkel rámnézett.
-Én úgy tudtam, jó volt!-szólt bele Bill is, aki eddig folyton Lillát bámulta.
-De akkor még friss volt az élmény! Azóta ülepedett bennem.-magyarázta meg Tom.
-És te hugi, mit csináltál? Tegnap egész este nem vetted fel a telefonod, pedig hívtunk volna téged is felelsz vagy merszezni!-kérdezte Dávid.
-Le voltam némítva, mert a blogomat írtam.-válaszoltam.-Krisztián hol van?-kérdeztem.
-Fűzi a titkárnőjét.-nevetett Dávid.
-Hát igen...van, aki már felnőtt!-utalgattam, neki a tegnap előttre.
-Ne szekálj már! Nekem ez így jó!-kapta fel a vizet.-Le lehet rólam szállni! Nem kéne folyton a tegnapelőtt történteket felhánytorgatni! Megígértem, hogy a Comet-ig uralkodok magamon.-mondta idegesen.
-Neked meg mi a bajod?-kérdeztem.
-Az, hogy a drágalátos szüzike húgom folyton kioszt, közben ő meg még csak hozzá se szagolt ehhez! Nem tudod, hogy ez milyen nehéz. Megkaphatnék akárkit, de nem tehetem mert megígértem nektek!-osztott ki.
-Menj a francba te barom!-álltam fel az asztaltól és elmentem sétálni. Öt lépést még nem tettem a szálloda előtt, mikor már patakokban folytak a könnyeim.
-Tudom milyen rossz összeveszni a tesóddal!-szólalt meg Tom a hátam mögött és odanyújtott nekem egy zsepit.
-Köszi.-vettem el tőle és sétáltam tovább. Ő csak némán lépkedett mellettem, aztán megszólalt:-Szóval én voltam az első?-kérdezte kaján vigyoral.
-És ha igen?!-kérdeztem.
-Milyen volt?-kérdezte.
-Jó.
-Akkor miért küldtél el? Ennyire fontos volt, hogy megszivass?-kérdezte.
-Nem. Egyszerűen úgy voltam vele, hogy inkább én alázlak meg téged, hogy te ne tudj engem!-válaszoltam.
-Miből gondoltad, hogy meg akarlak alázni?-kérdezte.
-Úgyse kellettem volna egynél több alkalomra!-mondtam.
-Miből gondolod? Esküszöm, hogy elgondolkoztam rajta, hogy milyen lenne együtt lenni veled!-mondta.-Te nem vagy éhes?-kérdezte.
-De. Itt van nem messze egy pizzéria. Menjünk be oda!-mondtam. Bementünk és rendeltünk két pizzát.
-Meg tudsz bocsájtani azért, amit mondtam a többieknek rólad? Hogy egy erős közepes vagy meg stb.-kérdezte.
-Megérdemeltem! Te meg tudsz bocsájtani?-kérdeztem.
-Megérdemeltem. Te, figyi! Mi lenne, ha megpróbálkoznánk ezzel az együttjárással?-lepett meg kérdésével.
-Ez most komoly?-kérdeztem, mire válaszul feltette az asztalra a kezét szétfeszített ujjakkal.
-Te döntessz!-vigyorgott kajánul, mire én belekulcsoltam ujjaim az övéibe. Jóízűen megettük pizzáinkat aztán visszamentünk a szállodába....kézen fogva....nappal....a nyílt utcán. Pont szembe jött velünk két TH fan, akik megfenyegettek, hogy megtépnek, ha nem engedem el Tom kezét, de a botrány elkerülése érdekében azt hazudtuk, hogy csak barátok vagyunk. A szállodába visszaérve indultunk az én lakosztályom felé, de be már nem jutottunk, mivel Dávid az ajtónak támaszkodva ült a földön és várt.
-Hugi!-jött oda és magához ölelt.-Sajnálom! Egy idióta voltam! Nem akartalak megbántani!-kért bocsánatot.
-Jól van te majom!-öleltem magamhoz.-Megbocsájtok!
-Akkor jó, de erről még beszélni fogunk!-mondta és Tomra és rám mutatott. Elment, mi pedig végre bementünk a lakosztályomba. Bezártuk kulcsra az ajtót és megcsókoltuk egymást. A mai napon nincs semmi programja egyik bandának se, hogy holnapra pihentek legyünk. Hozzányomtam az ajtóhoz és hagytam, hogy kibújtasson mellényemből, levegye övem és kisegítsen ruhámból. Én is levettem a ruháit, majd a magassarkúm és hagytam, hogy ölébe kapva bevigyen a szobába, aztán hanyatt döntsön az ágyon. Levettem fehérneműm, ő közben kibújt az alsógatyájából és benyúlt az éjjeliszekrényem fiókjába. Mikor megtalálta, amit keresett felvette és megismételtük a tegnap estét.....Mikor ledőlt mellém megszólalt:-Most is el fogsz küldeni?-kérdezte.
-Nem. Most nem!-csókoltam meg. Ezen felbuzdulva visszafordult előző pozíciójába és még párszor megismételtük a tegnap estét. Mikor végleg végeztünk elaludtunk. 2-3 órát aludhattam, aztán felkeltem. Tom még édesdeden aludt. Ilyenkor olyan volt, mint egy igazi 17 éves. Helyes, ártatlan és aranyos. Mivel még nagyon mélyen aludt, írtam neki egy cetlit:"Tusolok, ne tűnj el, ha addig felkelnél esetleg! Ha van hozzá erőd csatlakozz!" És letettem a párnámra. Összeszedtem ruháinkat és lerakta az övéit egy fotelbe. Letusoltam, majd felöltöztem és laptopommal a kezemben visszamentem a hálószobába, ahonnan hallottam, hogy Tom ásít egyet.
-Szia!-köszönt, mikor meglátott.
-Szia!-suttogtam vissza. Letettem a kezemből a laptopom és odabújtam mellé. Megcsókolt, majd észrevette a cetlit és megszólalt:- A közös tusolást teljes mértékben lekéstem?-kérdezte.
-Aha, de egy közös uzsi belefér!-adtam egy pici puszit a szájára. Csörgött a telefonom. "Ádám"-olvastam a kijelzőn.
-Szia! Mondd!-szóltam bele.
-Itt állok az ajtód előtt, beengedsz?-kérdezte. Láttam, hogy Tom közben már majdnem felöltözött, így beküldtem a fürdőszobába.
-Aha. Egy pillanat, csak felveszem a cipőm!-mondtam és szóltam Tomnak halkan, hogyha felöltözött, húzza le a wc-t utána meg jöjjön ki. Ajtót nyitottam Ádámnak, aki rögtön elkezdett gyanakodni.
-Van itt még valaki?-kérdezte.
-Aha. Tom az előbb ment el a wc-re.-mondtam neki.
-Még nem is köszöntél!-mondta és meg akart csókolni. De nem hagytam.
-Ádám! Ez így nem fog menni!-mondtam, miközben elfordítottam a fejem.
-Mi van?-kérdezte.
-Szakítani akarok veled!-mondtam.
-Már megint mit tettem?-háborodott fel.
-Semmit, de már nem szeretlek!-vallottam be neki, mire ő csak idegesen fel-alá járkált, majd megállt a hálószoba ajtajában. Egy pillanat kellett neki, hogy összerakja a képet. Itt van Tom, az ágy úgy néz ki, mintha most keltünk volna ki belőle és én indokolatlanul soká nyitottam ajtót. Összeszorítottam a szemem és a következő pillanatban már éreztem is égni arcomon a tenyere nyomát. Ezt meghallva kirohant Tom a fürdőszobából és olyan szépen behúzott Ádámnak, hogy eltört az orra.
-Takarodj innen! Többé meg ne lássalak a közelébe!-kiáltott rá Tom.
-Csak úgy szólok haver, hogy beperellek! Ebből holnapra címlap sztori lesz!-fenyegette meg, majd kiment. Tom magához ölelt és letörölte patakokban folyó könnyeim nagy részét.
-Semmi baj! Én megvédelek!-szorított magához, hogy megnyugtasson. Miután megnyugodtam, lementünk az étterembe és leültünk Lillához, aki épp a laptopján csinált valamit, miközben croisant-t evett.
-Szia!!-köszöntünk.
-Sziasztok! Mi újság veletek? Mondta Dávid, hogy összejöttetek.-kérdezősködött Lilla.
-Maradjunk annyiban, hogy most másztunk ki az ágyból és Tom betörte Ádám orrát.-meséltem magyarul.
-Betörte?!-kiáltott fel németül Lilla.-De miért?
-Mert adott nekem egy pofont.-védtem meg Tomot.
-Dögöljön meg Ádám!-mondta Lilla.
-Azért azt nem kívánom neki, de soha többé nem akarom látni!-mondtam legjobb barátnőmnek, majd rendeltem az épp megjelenő pincértől.
-Barackos derejét kérek és egy nagy adag krémkapuchinot!-mondtam. Tom szintén ezt rendelt, mert rábeszélted, de ő rendes kávéval. Elment a pincér és pár perc múlva vissza is jött a kajánkkal.
-Mit csináltok a délután többi részében?-kérdezte Lilla.
-Passz, de szerintem te megmondod!-nevettem.
-Kell egy ruci mindkettőnknek az affterpartyra!-vigyorgott.
-Na neeem! Nem megyek veled vásárolni! Az enyém már amúgyis megvan!-ellenkeztem.-De várj csak! Felhívom Tildát, hogy beugrunk. Kedvedre vállogathatsz!-mondtam neki és ez olyan volt számára, mintha a mennyország kapuit nyitnám ki előtte. Kedvére vállogathat a stylistom nekem összeállított szettjei közül.
-Imááádlak!-ugrott a nyakamba.
-Nyugi, nyugi, nyugi! Hívom Tildát!-állítottam le. Megbeszéltem Tildával, hogy egy fél óra múlva ott vagyunk és indultunk. Két órát töltöttünk ott, mikor végre kiválasztotta Lilla a ruháját, aztán hazamentünk. Tom megkereste Billt és a bandája többi tagját, mi pedig az én bandám. Az estét velük töltöttük és örömünkre a Tokio Hotel is csatlakozott hozzánk. Éjfélkor mondtam azt, hogy nekem elég és elindultam aludni.
-Megyek veled én is!-ugrott fel a fotelből Tom.-Jó éjt mindenkinek!-köszönt el.-Alszol nálam?-kérdezte.
-Aludj te nálam!-mondtam és elindultunk lakosztályom felé. Együtt lezuhanyoztunk, aztán hulla fáradtan ágyba dőltünk és ki se másztunk reggelig.
-Jó reggelt, gyönyörűség!-szólt bele, mikor felvettem.
-Good morning! Guten Morgen! Jó reggelt! Mindegyiknek ugyan az a jelentése: Utállak, amiért ilyen korán keltessz mindig!-nevettem el mondandóm végét.
-Örülj neki, hogy téged telefonon ébresztelek! A többiek tegnap hajnali 3-ig piáltak Billel, Georggal és Gustavval!-nevetett.-Jösz megnézni őket, hogy ők mit kapnak?-kérdezte.
-Várj meg!-mondtam.
-Dávid lakosztálya előtt találkozunk!-nevetett. Gyorsan magamra kaptam a köntösöm, felvettem a mamuszom és felmentem a bátyám lakosztályához.
-Jó reggelt!-köszönt a hátam mögötti ajtón kilépve Bill.
-Jó reggelt!-köszöntem neki vigyorogva.
-Hú de örülsz valaminek!-nevetett.
-Még szép! Mindjárt röhöghetek egy jót a bátyámon ráadásul délután végleg megszabadulok Ádámtól!-mondtam.
-Hogyhogy?-kérdezte.
-Szakítok vele...sokezredjére, de most nem fogom meggondolni magam. Sokkal jobban érzem magam, ha ő nincs velem.-mondtam aztán elköszöntem, mert megérkezett Krisztián. Bementünk Dávidhoz és, míg Krisztián nyakonöntötte egy pohár hideg vízzel én széthúztam a függönyt.
-Basszátok meg!-káromkodott.
-Neked is jó reggelt!-másztam be mellé az ágyba. Felemelte a karját és hagyta, hogy odabújjak hozzá.
-Jó reggelt hugi!-adott egy puszit, majd a szemét is kinyitotta.-Mizu? Lilla megérkezett este?-tudatta velem, hogy magához tért.
-Megérkezett. Kelj fel!-rángattam a karját.
-Mert?-kérdezte.
-Mert csak!-mondtam és végre kirángattam.
-Na jó. Összeszedem magam és másfél óra múlva lent találkozunk az ebédlőben. Rendben?-ajánlotta.
-Perfecto!-mondtam és kiléptem. Lementem egy szintet és bementem a lakosztályomba elkészülni. Nagyon jó volt az idő úgyhogy kedvenc stílusomnak a Vintage-nak hódoltam egy fehér csipkével bevont ruhával és a hozzá tartozó kiegészítőkkel. Megcsináltam a hajam, a sminkem és épp bekopogtam volna Lillához, mikor "teljes harci díszben" kinyitotta az ajtót.
-Milyen jó illatod van!-dícsérte meg új Chanel parfümöm, amit tőle kaptam...és amiből van neki is egy.
-Köszi szépen! Te se hervadozol!-nevettem majd összekulcsoltuk ujjainkat és egymásba karolva lementünk az étterembe, ahol már vártak minket a többiek.
-Miért nem mondtad, hogy Dávid jobb pasi mint, amilyen volt?-súgta oda nekem.
-Mert a bátyám és az életvitele nem változott!-próbáltam kizökkenteni a bátyámról való fantáziálgatásból.
-Jó reggelt!-köszöntünk a fiúknak.
-Ciao!-mondta egyszerre Jet és Máté.
-Sziasztok!-köszönt Dávid is.-Csüccs le!-húzódott arrébb a körkanapén, hogy le tudjunk ülni.
-Ott a TH!-szólalt meg Jet és integetett nekik. A fiúk viszonozták és elindultak mind a négyen felénk. Odafordítottak 4 széket és leültek hozzánk.
-Jó reggelt!-köszöntek. Lilla majdnem elájult. Ha van valaki ,akit jobban imád a bátyámnál ,akkor az Bill. Tomra néztem, hogy felmérjem kártékony hatásaim. Táskásak voltak a szemei és folyton ásítozott. Látszott rajta, hogy nem sokat aludt.
-Jó reggelt nektek is!-viszonoztuk köszöntésük, ki angolul, ki németül.
-Ti még nem ismeritek a legjobb barátnőm, Lillát.-mutattam be a fiúknak.
-Szia Lilla! Én Bill vagyok.-nyújtott neki kezet Bill.
-Igen, tudooom!-pirult el majd bemutatkozott egyenként az összes srácnak.-Lilla Győri.-fogott az összessel kezet.
-Ha már a csajoknál tartunk...-kezdett bele Georg.-Milyen volt a tegnapi, akihez annyira siettél Tom?-szegezte a kérdést Tomnak.
-Jobbra számítottam a csaj kinézetéből fakadóan. Egy erős közepest adok neki.-mondta és közben szúrós szemekkel rámnézett.
-Én úgy tudtam, jó volt!-szólt bele Bill is, aki eddig folyton Lillát bámulta.
-De akkor még friss volt az élmény! Azóta ülepedett bennem.-magyarázta meg Tom.
-És te hugi, mit csináltál? Tegnap egész este nem vetted fel a telefonod, pedig hívtunk volna téged is felelsz vagy merszezni!-kérdezte Dávid.
-Le voltam némítva, mert a blogomat írtam.-válaszoltam.-Krisztián hol van?-kérdeztem.
-Fűzi a titkárnőjét.-nevetett Dávid.
-Hát igen...van, aki már felnőtt!-utalgattam, neki a tegnap előttre.
-Ne szekálj már! Nekem ez így jó!-kapta fel a vizet.-Le lehet rólam szállni! Nem kéne folyton a tegnapelőtt történteket felhánytorgatni! Megígértem, hogy a Comet-ig uralkodok magamon.-mondta idegesen.
-Neked meg mi a bajod?-kérdeztem.
-Az, hogy a drágalátos szüzike húgom folyton kioszt, közben ő meg még csak hozzá se szagolt ehhez! Nem tudod, hogy ez milyen nehéz. Megkaphatnék akárkit, de nem tehetem mert megígértem nektek!-osztott ki.
-Menj a francba te barom!-álltam fel az asztaltól és elmentem sétálni. Öt lépést még nem tettem a szálloda előtt, mikor már patakokban folytak a könnyeim.
-Tudom milyen rossz összeveszni a tesóddal!-szólalt meg Tom a hátam mögött és odanyújtott nekem egy zsepit.
-Köszi.-vettem el tőle és sétáltam tovább. Ő csak némán lépkedett mellettem, aztán megszólalt:-Szóval én voltam az első?-kérdezte kaján vigyoral.
-És ha igen?!-kérdeztem.
-Milyen volt?-kérdezte.
-Jó.
-Akkor miért küldtél el? Ennyire fontos volt, hogy megszivass?-kérdezte.
-Nem. Egyszerűen úgy voltam vele, hogy inkább én alázlak meg téged, hogy te ne tudj engem!-válaszoltam.
-Miből gondoltad, hogy meg akarlak alázni?-kérdezte.
-Úgyse kellettem volna egynél több alkalomra!-mondtam.
-Miből gondolod? Esküszöm, hogy elgondolkoztam rajta, hogy milyen lenne együtt lenni veled!-mondta.-Te nem vagy éhes?-kérdezte.
-De. Itt van nem messze egy pizzéria. Menjünk be oda!-mondtam. Bementünk és rendeltünk két pizzát.
-Meg tudsz bocsájtani azért, amit mondtam a többieknek rólad? Hogy egy erős közepes vagy meg stb.-kérdezte.
-Megérdemeltem! Te meg tudsz bocsájtani?-kérdeztem.
-Megérdemeltem. Te, figyi! Mi lenne, ha megpróbálkoznánk ezzel az együttjárással?-lepett meg kérdésével.
-Ez most komoly?-kérdeztem, mire válaszul feltette az asztalra a kezét szétfeszített ujjakkal.
-Te döntessz!-vigyorgott kajánul, mire én belekulcsoltam ujjaim az övéibe. Jóízűen megettük pizzáinkat aztán visszamentünk a szállodába....kézen fogva....nappal....a nyílt utcán. Pont szembe jött velünk két TH fan, akik megfenyegettek, hogy megtépnek, ha nem engedem el Tom kezét, de a botrány elkerülése érdekében azt hazudtuk, hogy csak barátok vagyunk. A szállodába visszaérve indultunk az én lakosztályom felé, de be már nem jutottunk, mivel Dávid az ajtónak támaszkodva ült a földön és várt.
-Hugi!-jött oda és magához ölelt.-Sajnálom! Egy idióta voltam! Nem akartalak megbántani!-kért bocsánatot.
-Jól van te majom!-öleltem magamhoz.-Megbocsájtok!
-Akkor jó, de erről még beszélni fogunk!-mondta és Tomra és rám mutatott. Elment, mi pedig végre bementünk a lakosztályomba. Bezártuk kulcsra az ajtót és megcsókoltuk egymást. A mai napon nincs semmi programja egyik bandának se, hogy holnapra pihentek legyünk. Hozzányomtam az ajtóhoz és hagytam, hogy kibújtasson mellényemből, levegye övem és kisegítsen ruhámból. Én is levettem a ruháit, majd a magassarkúm és hagytam, hogy ölébe kapva bevigyen a szobába, aztán hanyatt döntsön az ágyon. Levettem fehérneműm, ő közben kibújt az alsógatyájából és benyúlt az éjjeliszekrényem fiókjába. Mikor megtalálta, amit keresett felvette és megismételtük a tegnap estét.....Mikor ledőlt mellém megszólalt:-Most is el fogsz küldeni?-kérdezte.
-Nem. Most nem!-csókoltam meg. Ezen felbuzdulva visszafordult előző pozíciójába és még párszor megismételtük a tegnap estét. Mikor végleg végeztünk elaludtunk. 2-3 órát aludhattam, aztán felkeltem. Tom még édesdeden aludt. Ilyenkor olyan volt, mint egy igazi 17 éves. Helyes, ártatlan és aranyos. Mivel még nagyon mélyen aludt, írtam neki egy cetlit:"Tusolok, ne tűnj el, ha addig felkelnél esetleg! Ha van hozzá erőd csatlakozz!" És letettem a párnámra. Összeszedtem ruháinkat és lerakta az övéit egy fotelbe. Letusoltam, majd felöltöztem és laptopommal a kezemben visszamentem a hálószobába, ahonnan hallottam, hogy Tom ásít egyet.
-Szia!-köszönt, mikor meglátott.
-Szia!-suttogtam vissza. Letettem a kezemből a laptopom és odabújtam mellé. Megcsókolt, majd észrevette a cetlit és megszólalt:- A közös tusolást teljes mértékben lekéstem?-kérdezte.
-Aha, de egy közös uzsi belefér!-adtam egy pici puszit a szájára. Csörgött a telefonom. "Ádám"-olvastam a kijelzőn.
-Szia! Mondd!-szóltam bele.
-Itt állok az ajtód előtt, beengedsz?-kérdezte. Láttam, hogy Tom közben már majdnem felöltözött, így beküldtem a fürdőszobába.
-Aha. Egy pillanat, csak felveszem a cipőm!-mondtam és szóltam Tomnak halkan, hogyha felöltözött, húzza le a wc-t utána meg jöjjön ki. Ajtót nyitottam Ádámnak, aki rögtön elkezdett gyanakodni.
-Van itt még valaki?-kérdezte.
-Aha. Tom az előbb ment el a wc-re.-mondtam neki.
-Még nem is köszöntél!-mondta és meg akart csókolni. De nem hagytam.
-Ádám! Ez így nem fog menni!-mondtam, miközben elfordítottam a fejem.
-Mi van?-kérdezte.
-Szakítani akarok veled!-mondtam.
-Már megint mit tettem?-háborodott fel.
-Semmit, de már nem szeretlek!-vallottam be neki, mire ő csak idegesen fel-alá járkált, majd megállt a hálószoba ajtajában. Egy pillanat kellett neki, hogy összerakja a képet. Itt van Tom, az ágy úgy néz ki, mintha most keltünk volna ki belőle és én indokolatlanul soká nyitottam ajtót. Összeszorítottam a szemem és a következő pillanatban már éreztem is égni arcomon a tenyere nyomát. Ezt meghallva kirohant Tom a fürdőszobából és olyan szépen behúzott Ádámnak, hogy eltört az orra.
-Takarodj innen! Többé meg ne lássalak a közelébe!-kiáltott rá Tom.
-Csak úgy szólok haver, hogy beperellek! Ebből holnapra címlap sztori lesz!-fenyegette meg, majd kiment. Tom magához ölelt és letörölte patakokban folyó könnyeim nagy részét.
-Semmi baj! Én megvédelek!-szorított magához, hogy megnyugtasson. Miután megnyugodtam, lementünk az étterembe és leültünk Lillához, aki épp a laptopján csinált valamit, miközben croisant-t evett.
-Szia!!-köszöntünk.
-Sziasztok! Mi újság veletek? Mondta Dávid, hogy összejöttetek.-kérdezősködött Lilla.
-Maradjunk annyiban, hogy most másztunk ki az ágyból és Tom betörte Ádám orrát.-meséltem magyarul.
-Betörte?!-kiáltott fel németül Lilla.-De miért?
-Mert adott nekem egy pofont.-védtem meg Tomot.
-Dögöljön meg Ádám!-mondta Lilla.
-Azért azt nem kívánom neki, de soha többé nem akarom látni!-mondtam legjobb barátnőmnek, majd rendeltem az épp megjelenő pincértől.
-Barackos derejét kérek és egy nagy adag krémkapuchinot!-mondtam. Tom szintén ezt rendelt, mert rábeszélted, de ő rendes kávéval. Elment a pincér és pár perc múlva vissza is jött a kajánkkal.
-Mit csináltok a délután többi részében?-kérdezte Lilla.
-Passz, de szerintem te megmondod!-nevettem.
-Kell egy ruci mindkettőnknek az affterpartyra!-vigyorgott.
-Na neeem! Nem megyek veled vásárolni! Az enyém már amúgyis megvan!-ellenkeztem.-De várj csak! Felhívom Tildát, hogy beugrunk. Kedvedre vállogathatsz!-mondtam neki és ez olyan volt számára, mintha a mennyország kapuit nyitnám ki előtte. Kedvére vállogathat a stylistom nekem összeállított szettjei közül.
-Imááádlak!-ugrott a nyakamba.
-Nyugi, nyugi, nyugi! Hívom Tildát!-állítottam le. Megbeszéltem Tildával, hogy egy fél óra múlva ott vagyunk és indultunk. Két órát töltöttünk ott, mikor végre kiválasztotta Lilla a ruháját, aztán hazamentünk. Tom megkereste Billt és a bandája többi tagját, mi pedig az én bandám. Az estét velük töltöttük és örömünkre a Tokio Hotel is csatlakozott hozzánk. Éjfélkor mondtam azt, hogy nekem elég és elindultam aludni.
-Megyek veled én is!-ugrott fel a fotelből Tom.-Jó éjt mindenkinek!-köszönt el.-Alszol nálam?-kérdezte.
-Aludj te nálam!-mondtam és elindultunk lakosztályom felé. Együtt lezuhanyoztunk, aztán hulla fáradtan ágyba dőltünk és ki se másztunk reggelig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése