Nem olyan, amilyennek gondolod!
-Kelj fel, Chloe!-jött be menedzserem a hálószobámba.
-Tűnj el, Krisztián!-vágtam hozzá egy párnát.
-Itt a kávéd, pattanj ki, 11 óra van!-hadarta el, miközben széthúzta a függönyt.-Dögölj meeg!-nyávogtam és felültem kómás fejjel az ágyban. Megittam a kávém, majd kitessékeltem Krisztiánt a lakosztályomból és elkészültem. Lementem az étterembe, ahol meg volt beszélve a találkozó és leültem a többiek közé. Rendeltem egy tányér amerikai palacsintát és épp elkezdtem volna befalatozni, mikor valaki a hátam mögül befogta a szemem.
-Szia cica!-puszilt a nyakamba.
-Ádám!-ugrottam a nyakába és megcsókoltam barátomat.
-Mizu van?-ült le és beültetett az ölébe.
-Ti megint együtt?-kérdezte Dávid.
-Aha. Mielőtt még megkérdezed, 1 hete.-válaszoltam neki.
-Ott jönnek a Th-s fiúk.-szólalt meg Krisztián.-Tom ugyan olyan nyúzott mint, amilyen te voltál reggel!-jegyezte meg.
-Tényleg, mit akart tegnap Tom? Bill mondta, hogy közös a lakosztályuk.-fűzte tovább Jet.
-Mi van??-kérdezte Ádám és hisztérikus hangja megütötte a magas C-t.
-Beszélgettünk kb. 1 órát, aztán elment.-nyugtattam meg és a TH felé néztem. Tom pont ugyan akkor nézett felém és egy pillanatra megtorpant, majd csóvált eggyet a fején és tovább indult az asztalukhoz. Tegnap elindult köztünk valami, ami határozottan nem a barátságról szólt. De most látott Ádámmal és így tuti, hogy még csak szóba se fog állni velem!
-Megettétek már?-kérdezte Krisztián sürgető hangon, majd folytatta:-Egy fél óra múlva a város másik végén kell lennetek a promo fotózáson!
-Nyugi van! Nem fogok falni, de odaérünk!-állítottam le örökké pattogó menedzserünk. 10 perc alatt megkajáltunk és egy gyors fogmosás után bevágódtunk a kocsiba, majd elhajtottunk a fotózásra. Ránk adták a fellépő ruhánk, amiben 2 nap múlva a Comet-en leszünk, kisminkeltek, megcsinálták a hajunk és 2 órán keresztül fotóztak minket. Ez már profin ment. Adott pózokba beállni és nagyon menőnek tűnni, csak az a baj, hogy ez nem ilyen egyszerű. Ádámmal már azóta együtt vagyok, mióta benne vagyok a bandában, de soha nem éreztem azt, hogy ő való hozzám. Igazából már azt se tudom, miért jöttem vele össze sokezredjére. Ahogy így gondolkoztam észrevettem, hogy belépett a Tokio Hotel a studióba és helyet foglalt pár széken. Tom rám se nézett, csak bőszen nyomkodta a telefonja gombjait...gondolom sms-ezett.
-Jó...ez így tökéletes! Maradj így Chloe!-mondta a fényképész és én engedelmeskedtem az utasításainak.-Köszönöm szépen, Black Rose!-tudatta velünk, hogy végeztünk.
-Elegem vaaan! Aludni akarooook!-nyávogtam.-Amint visszaértünk bedőlök az ágyba és az esti próbáig ki se mászok onnan!-osztottam meg a többiekkel gondolatmenetem.
-Ott van Ádám! Vagy tán elfelejtetted?-rántott vissza a való életbe Dávid.
-Ó a francba! Kivágom...ott lesz nálad, míg alszok! Nem is akartam, hogy idejöjjön, hisz csak ellenőrizget.-mondtam bátyámnak, miközben mentünk az öltözőink felé.
-Miért mondod ezt?-kérdezte az öltözőajtóban.-Veled öltözök! Engedj be!-tolt be az ajtón és becsukta maga mögött.
-Most is a két óra alatt, amióta nem vagyok vele, már 20 sms-t küldött és reggel is az a beszólása...-meséltem öltözés közben.
-Nem értelek! Eddig nem tudtál nélküle élni, most nem tudsz vele...miért csinálod ezt? Vagy inkább ki miatt?-kérdezte. Nem tudtam válaszolni így csak folytatta:-Mi történt tegnap Tommal? Lefeküdtetek?
-Mii? Dehogy!-kiáltottam fel.-Miért feküdtünk volna le?-háborodtam fel.
-Mert Tom ilyen! Ha tetszik neki egy csaj, megszerzi! Leszarja, hogy van-e pasija, leszarja, hogy neki van-e csaja. Állítólag minden nap mással van! Bill helyett is csajozik!-homályosított fel idegesen kiabálva.-Ne is álltasd magad azzal, hogy te egynél több alkalomra kellenél neki! Biztos lehetsz abban, hogy ugyan úgy préda vagy neki, egy skalp semmi több!-mondta ezt már nyugodtabban.-Szóval, mi történt köztetek?-kérdezte meg ismét.
-Semmi. Csak beszélgettünk. Hajnali 3-kor ment el. Bókolgatott meg folyton nevettetett, de nem közeledett felém úgy!-mondtam el Dávidnak.
-Rendben! Átmegyek a cuccomért, aztán mehetünk vissza a szállodába.-mondta, miközben kilépett az ajtón.
-Okés. Kint várlak!-mondtam neki, összeszedtem a cuccom és indultam kifele. Kifele menet Tom jött velem szembe ismét sms-ezve.
-Szia!-köszönt tök semlegesen. Haragszik, érzik a hangjából!
-Szia Tom! Titeket is korán keltettek?-kezdeményeztem játszmám kezdetét elindító beszélgetésünk.
-Nekem még most is korán van!-mondta és végre felnézett a mobilja képernyőjéről.-Pasid?-nézett körül.
-Nincs itt....remélem!-válaszoltam.
-Reméled? Az étteremben nem úgy tűnt, mintha annyira szar lenne vele lenni!-mondta.
-Akkor érkezett meg, hívatlanul. Egyébként kicsit elegem van belőle.-magyaráztam.
-Meddig marad?-kérdezte.
-Remélem, hogy sikerül a menedzserünknek hazaküldeni!-mondtam.-Ha sikerül, este megismételjük a tegnapot?-kérdeztem picit elnyújtva a szavakat.
-Nem megy. Dolgom van!-kérette magát.
-Naa! Gyere már! Tudom, hogy te is jól elvoltál!-mondtam neki közelebb lépve hozzá.
-Ez igaz!-hozzányomott a hátam mögött lévő falhoz.-De tudod, mikor szórakoznék mégjobban?-kérdezte és erőszakosan megcsókolt.-Ha ennek lenne folytatása!-válaszolt magának.
-Meglátjuk, mit tehetünk!-cirógattam meg arcát mutató ujjammal és elmentem.
A tervem első része:✔
-Tűnj el, Krisztián!-vágtam hozzá egy párnát.
-Itt a kávéd, pattanj ki, 11 óra van!-hadarta el, miközben széthúzta a függönyt.-Dögölj meeg!-nyávogtam és felültem kómás fejjel az ágyban. Megittam a kávém, majd kitessékeltem Krisztiánt a lakosztályomból és elkészültem. Lementem az étterembe, ahol meg volt beszélve a találkozó és leültem a többiek közé. Rendeltem egy tányér amerikai palacsintát és épp elkezdtem volna befalatozni, mikor valaki a hátam mögül befogta a szemem.
-Szia cica!-puszilt a nyakamba.
-Ádám!-ugrottam a nyakába és megcsókoltam barátomat.
-Mizu van?-ült le és beültetett az ölébe.
-Ti megint együtt?-kérdezte Dávid.
-Aha. Mielőtt még megkérdezed, 1 hete.-válaszoltam neki.
-Ott jönnek a Th-s fiúk.-szólalt meg Krisztián.-Tom ugyan olyan nyúzott mint, amilyen te voltál reggel!-jegyezte meg.
-Tényleg, mit akart tegnap Tom? Bill mondta, hogy közös a lakosztályuk.-fűzte tovább Jet.
-Mi van??-kérdezte Ádám és hisztérikus hangja megütötte a magas C-t.
-Beszélgettünk kb. 1 órát, aztán elment.-nyugtattam meg és a TH felé néztem. Tom pont ugyan akkor nézett felém és egy pillanatra megtorpant, majd csóvált eggyet a fején és tovább indult az asztalukhoz. Tegnap elindult köztünk valami, ami határozottan nem a barátságról szólt. De most látott Ádámmal és így tuti, hogy még csak szóba se fog állni velem!
-Megettétek már?-kérdezte Krisztián sürgető hangon, majd folytatta:-Egy fél óra múlva a város másik végén kell lennetek a promo fotózáson!
-Nyugi van! Nem fogok falni, de odaérünk!-állítottam le örökké pattogó menedzserünk. 10 perc alatt megkajáltunk és egy gyors fogmosás után bevágódtunk a kocsiba, majd elhajtottunk a fotózásra. Ránk adták a fellépő ruhánk, amiben 2 nap múlva a Comet-en leszünk, kisminkeltek, megcsinálták a hajunk és 2 órán keresztül fotóztak minket. Ez már profin ment. Adott pózokba beállni és nagyon menőnek tűnni, csak az a baj, hogy ez nem ilyen egyszerű. Ádámmal már azóta együtt vagyok, mióta benne vagyok a bandában, de soha nem éreztem azt, hogy ő való hozzám. Igazából már azt se tudom, miért jöttem vele össze sokezredjére. Ahogy így gondolkoztam észrevettem, hogy belépett a Tokio Hotel a studióba és helyet foglalt pár széken. Tom rám se nézett, csak bőszen nyomkodta a telefonja gombjait...gondolom sms-ezett.
-Jó...ez így tökéletes! Maradj így Chloe!-mondta a fényképész és én engedelmeskedtem az utasításainak.-Köszönöm szépen, Black Rose!-tudatta velünk, hogy végeztünk.
-Elegem vaaan! Aludni akarooook!-nyávogtam.-Amint visszaértünk bedőlök az ágyba és az esti próbáig ki se mászok onnan!-osztottam meg a többiekkel gondolatmenetem.
-Ott van Ádám! Vagy tán elfelejtetted?-rántott vissza a való életbe Dávid.
-Ó a francba! Kivágom...ott lesz nálad, míg alszok! Nem is akartam, hogy idejöjjön, hisz csak ellenőrizget.-mondtam bátyámnak, miközben mentünk az öltözőink felé.
-Miért mondod ezt?-kérdezte az öltözőajtóban.-Veled öltözök! Engedj be!-tolt be az ajtón és becsukta maga mögött.
-Most is a két óra alatt, amióta nem vagyok vele, már 20 sms-t küldött és reggel is az a beszólása...-meséltem öltözés közben.
-Nem értelek! Eddig nem tudtál nélküle élni, most nem tudsz vele...miért csinálod ezt? Vagy inkább ki miatt?-kérdezte. Nem tudtam válaszolni így csak folytatta:-Mi történt tegnap Tommal? Lefeküdtetek?
-Mii? Dehogy!-kiáltottam fel.-Miért feküdtünk volna le?-háborodtam fel.
-Mert Tom ilyen! Ha tetszik neki egy csaj, megszerzi! Leszarja, hogy van-e pasija, leszarja, hogy neki van-e csaja. Állítólag minden nap mással van! Bill helyett is csajozik!-homályosított fel idegesen kiabálva.-Ne is álltasd magad azzal, hogy te egynél több alkalomra kellenél neki! Biztos lehetsz abban, hogy ugyan úgy préda vagy neki, egy skalp semmi több!-mondta ezt már nyugodtabban.-Szóval, mi történt köztetek?-kérdezte meg ismét.
-Semmi. Csak beszélgettünk. Hajnali 3-kor ment el. Bókolgatott meg folyton nevettetett, de nem közeledett felém úgy!-mondtam el Dávidnak.
-Rendben! Átmegyek a cuccomért, aztán mehetünk vissza a szállodába.-mondta, miközben kilépett az ajtón.
-Okés. Kint várlak!-mondtam neki, összeszedtem a cuccom és indultam kifele. Kifele menet Tom jött velem szembe ismét sms-ezve.
-Szia!-köszönt tök semlegesen. Haragszik, érzik a hangjából!
-Szia Tom! Titeket is korán keltettek?-kezdeményeztem játszmám kezdetét elindító beszélgetésünk.
-Nekem még most is korán van!-mondta és végre felnézett a mobilja képernyőjéről.-Pasid?-nézett körül.
-Nincs itt....remélem!-válaszoltam.
-Reméled? Az étteremben nem úgy tűnt, mintha annyira szar lenne vele lenni!-mondta.
-Akkor érkezett meg, hívatlanul. Egyébként kicsit elegem van belőle.-magyaráztam.
-Meddig marad?-kérdezte.
-Remélem, hogy sikerül a menedzserünknek hazaküldeni!-mondtam.-Ha sikerül, este megismételjük a tegnapot?-kérdeztem picit elnyújtva a szavakat.
-Nem megy. Dolgom van!-kérette magát.
-Naa! Gyere már! Tudom, hogy te is jól elvoltál!-mondtam neki közelebb lépve hozzá.
-Ez igaz!-hozzányomott a hátam mögött lévő falhoz.-De tudod, mikor szórakoznék mégjobban?-kérdezte és erőszakosan megcsókolt.-Ha ennek lenne folytatása!-válaszolt magának.
-Meglátjuk, mit tehetünk!-cirógattam meg arcát mutató ujjammal és elmentem.
A tervem első része:✔
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése